A fordító megjegyzései
2009.05.21. 12:25
Ha végigolvassuk a Pure mesterséges intelligenciájáról szóló cikket, akkor az első gondolatunk az lehet, hogy ez az egész csalás, ami teljesen tönkreteszi a játékélményt. A játék készítői minden tudásukkal azon dolgoznak, hogy a játékos lehetőleg akkor is nyerjen, ha történetesen hátramenetben nyomja le a versenyt, egyik kezében egy szendviccsel, a másikban egy cigivel, miközben fél szemmel a meccset sasolja a tévében.
Ha azonban egy kicsit elgondolkodunk a leírtakon, akkor rájöhetünk, hogy szinte minden esetben „csalásról” kell beszélnünk, ha egy játék MI-je kerül szóba. A kérdés csak annyi, hogy mennyire átlátszó a trükk és hogy mennyire inkorrekt a csalás. Ha a játékos észreveszi a dolgot, akkor abban a pillanatban lőttek az egész játékélménynek. Erre tipikus példa a legtöbb autóversenyzős játék. Már nem tudom pontosan, hogy melyik játékban (valamelyik NFS rész, vagy talán a Grid) láttam, hogy körülbelül ötpercnyi egyhelyben álldogálás után simán utolérem a többi versenyzőt, akik éppen életre-halálra szóló küzdelemben várakoznak rám. Nevetséges volt.
A másik sarkalatos kérdés, hogy lehessen-e állítgatni a nehézségi szintet. Ebben az esetben fejlesztőknek két rossz lehetőség közül kell választani: ne legyen beállítás, így sokaknak túl könnyű vagy túl nehéz lesz a játék (-> szűkül a potenciális piac); legyen beállítás, így viszont a játékélmény sérülhet. A játékos számára legjobb választás, a legnehezebb fokozat általában túl nehéz, hogy belekezdjünk, kiismerjük a játékot, a legkönnyebb pedig egyszerűen derogáló. Így marad a kompromisszumos megoldás, ami értelmetlenné teszi, hogy egyáltalán állítgatható legyen a nehézségi szint. Ennek a kérdésnek a megoldására készülnek manapság az olyan adaptív technikák, mint amit a Pure esetében is megvalósítottak.
Nem véletlen, hogy manapság a fizika mellett az MI ez egyik legdinamikusabban fejlődő terület a játékiparban. Ez nem rossz hír, hiszen ennek masszív fejlődésével javulhat a játékok minősége, amire manapság igencsak szükség van. Sajnos a tökéletes mesterséges intelligencia még nagyon messze van. Az lenne a jó, ha a gépi intelligenciának ugyanolyan lehetőségei és korlátai lennének, mint az emberi játékosnak: nem látunk át a falon, a fákon, a bokrokon; korlátozott reakcióidő; stb. Az ilyen színvonalú megvalósítás azonban még messze van.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pipboy2000 2009.05.25. 09:00:50