Itt a lehetőség, hogy insiderkedjünk egy kicsit, hogy belelássunk egy átlagos webmester mindennapjaiba. Elöljáróban elmondanám, hogy ez egy elég nehéz és erős szakmai kompetenciát igénylő munka. Mindennapos kihívásai egy háború brutalitásához hasonlíthatóak. Szó szerint.

Anyway fluent english is required...

Jobb minőségben: http://www.thewebsiteisdown.com

Ha játszottál már online FPS-t, akkor most mosolyogsz...

 

Sokan panaszkodnak, hogy manapság túl könnyűek a játékok. Gondolom ez járhatott a fejében annak, aki megszerkesztette a videóban látható szinteket. De az se lehetett túl normális, aki elhatározta, hogy végigjátssza és végigkiabálja. És annál vajon minden rendben, aki végignézi ezt a húsz percet? :)

Elég macerás munka minden egyes apró módosítás után végigtesztelni az összes böngészővel weboldalunkat. Emiatt a legtöbb webfejlesztő nem vagy csak felszínesen csinálja meg. De most itt a lehetőség, hogy lerövidítsük ezt a bosszantó favágómunkát egy weboldal, a browsershots.org segítségével.

 

A techradar.com összegereblyézte az általuk tíz legelvetemültebbnek tartott game controllert az elmúlt jónéhány évből. Ha végignézünk a listán láthatjuk, hogy nem csak a Nintendo kísérletezett elmebeteg kütyükkel, hanem részt vett az ötletelésben boldog-boldogtalan. Ha ezek eljutottak a nyilvánosságig, akkor képzeljük el milyen lehetett az, amelyik nem jutott el a tervezőasztalon túlra.

Hja, ott sincs kolbászból a kerítés, szokás mondani. Az opensource közösségek imádják önmagukat a legdemokratikusabb, a legemberségesebb, a leghatékonyabb társaságként aposztrofálni. Csak azt felejti el a kis butus kollektív tudatuk, hogy ők is emberek egy csoportja. Ezt mutatja a következő történet is. Persze a jelenlegi eset kivétel, nem sok köze van az egész közösséghez, de akárhová is tartozunk, mindig érdemes gátat szabni saját önhittségünknek. Lásd még az idevonatkozó South Park részt (link a cikk után).

A történet röviden a következő:

Florian Balmer (nincs para, csak névrokon. se.) megunta a hatalmas felhasználói táborral rendelkező, és ennek megfelelően hihetetlenül felhasználóbarát notepad.exe szövegszerkesztő rendszert, amelyet a Microsoft nevű alvállalkozó készített. Úgyhogy gondolt egyet és elkészítette saját variánsát, amelyet évek hosszú során jól megtömött a saját igényeinek megfelelő képességekkel (tényleg van már valami értelmes fordítása a feature szónak?). Félelmetes kreativitásról tanúbizonyságot téve a programnak a Notepad2 nevet adta (felhívnám a figyelmet a marketing mellékhatásokra is; például ha valaki véletlenül egy kettest gépel a notepad után, akkor mi történik? na?). Barátunk, aki előszeretettel nevezi magát Flo-nak (flower power, muhaha), úgy döntött, hogy mivel úgyis tombol benne a közösségi szellem, ezért művének forráskódját közéteszi GPL alatt, hogy segítsen kilábalni az emberiségnek a gonosz szoftvercégek zártforráshatása által előidézett globális szoftverkrízisből. Telt múlt az idő, és mindenki boldogan élt, amíg egy szép napon Flo egy érdekes fejlesztésre lett figyelmes, melynek neve Notepad3. Nem csoda, hogy kíváncsi lett, fél kezét odaadta volna, hogy megtudja, milyen fontos felugró menüt hagyott ki a programjából, de hiába kattintgatott ide-oda, csak nem jött rá, hogy mi lehet a különleges "3"-as szám miértje. Úgyhogy nekifeküdt a diff-nek, kicsit mélyebbre ásott, és felfedezte, mind a három sort, ami az új szereplő által megváltozott a forráskódjában. Ez nem túl sok. Emiatt egy kicsit berágott, és közzétette a történetét. Részletek itt...

Később tervezek egy hosszabb cikket az opensource-ről és a hagyományos szoftverfejlesztési modellról, ez volt a bevezető :)

Open Source Cartoon: South Park: Smug Alert

A Diablo bejelentéséről már mindenki hallhatott hála a Blizzard hatékony marketinggépezetének. Nekem egy kicsit lassan jött le az info, először ma reggel mondta a bkv ellenőr, hogy lesz egyáltalán. Később vásárlás közben mondta a hentes, hogy állítólag már 4 éve készül. A munkahelyemen dekkoló portás meg arról mesélt, hogy  a billentyűzetet nem nagyon kell használnunk, mert az egér görgőjével elérjük a képességeket. Ha már mindenki erről beszél, én is utánanéztem egy kicsit, és találtam  egy videót a játékmenetről, húsz percig gyönyörködhetünk benne.
Klikk jobb-alul a fullscreen ikonra!!!

Ugyanez HD-ben by Hardwired.hu

Az utóbbi egy-két napban Bill Gates mellett virraszt a legtöbb magyar hírportál, abból az alkalomból, hogy nyugdíjba vonul a bitmágnás. Tudom, hogy nagyon fontos, hogy kicsit kipolírozza megkopott hírnevét. Meg lehet sajnálni is, hogy mostantól muszáj az MSZP-re kell szavaznia. Aztán itt van a siserehad is, akiknek ez jó alkalom egy kis utálkozásra. Azonban nem ártana némi hangsúlyt fektetni a fontosabb információk áramlására is. Mint például ez:

The organisation that manages the world's most important web address extensions — what goes after the dot in a URL — is to hold a vote on Thursday that could see an entire new generation of URLs made possible.

Proposals that could be voted through at the board meeting of the Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) include the introduction of internationalised domain names — those that do not use Latin characters — and companies being allowed to create their own top-level domains (TLDs) instead of using, for example, .com or .net. The highly contentious .xxx domain extension could also finally become a reality.

Forrás: news.zdnet.co.uk

(Aki az angollal egy kicsit hadilábon állna: Lényegében arról van szó, hogy az ICANN megszavazta az előterjesztés, amely szerint (1) ékezetes karakterek is bekerülhetnek a domain nevekbe és (2) bármilyen TLD-t (top-level domain, legmagasabb szintű "tartomány" az url-ekben, például a .hu) regisztrálhat bárki, akinek van elég zsetonja erre.)

Az ötlet első hallásra akár jónak is tűnhet, az ICANN vezetői szerint egyenes forradalmi újítás, amely 'shake-up'-olni fogja az internetet. Na igen, el tudom képzelni...

Először is, konkrét nevek, trademarkok esetén elég problémásnak látom:

Az eredeti így hangzik: www.microsoft.com. Ami ezt jelenti: ez a www szervere (a névből adódóan webszerver) a microsoft tartománynak, ami egy amerikai cég (.com). De ez most felborul, mert mi is lesz belőle? www.microsoft.microsoft vagy microsoft.microsoft vagy simán microsoft? Persze a legszebb az utóbbi lenne, nyilván a cégek is nagyon örülnének ennek. A gond csak az, hogy ez már nem url, ez egy szó csupán. Így egy többé-kevésbé logikus rendszer borul fel ezzel az ostoba döntéssel.

De sokkal nagyobb a baj az általánosabb jellegű kifejezésekkel (.auto, .bolt):

Tuti, hogy feltámad az internet második legnagyobb hiénahordája (a spamgyáros után): a domain név kereskedő. Gondolom nem nagyon kell magyaráznom, hogy mennyit ér egy .shop, .ltd vagy egy .city végződés. De bajban lesznek a nagyhalak is. Például a .cola kié legyen? A coca.cola-é vagy a pepsi.cola-é? Bármelyik is legyen a győztes, azt biztos, hogy nem fogja beengedni a játszóterére a konkurrenst. Az ICANN úgy gondolja, hogy jót tett mindenkinek, milyen fantasztikus lehetőséget adott, de szerintem mindenki más csak újabb 'pain in the ass'-t lát az egészben: megint elsőnek kell ráugrani a jó nevekre, aztán ha lemaradsz róla, akkor vagy perelhetsz (konkurencia) vagy tárgyalhatsz egy igazi vérszopó fajtával (domain kereskedők).

Persze azért az a 35,000$-50,000$-100,000$ (még csak tippelgetés ez az összeg) se fog rosszul egy olyan "non-profit" társaságnak, mint az ICANN.

Olvasnivaló:
Lawyers, analysts: ICANN vote will cause URL chaos

Ugye mindenki hallott a híres kamasutra féle helikopter pózról? Itt egy megvalósítás élőben!

Néhány sárkányszelető kisiparos a nehéz munkanap után jól megérdemelt pihenését tölti. Angolul tudó WoW-fanok és irodakukacok előnyben.

 

Ugye ismerős a Nintendo neve? Ők azok, akiknek állandóan azon jár az agyuk, hogy hogyan csinálhatnának valami újat. Például a Wiimote-ot, ami ugyan 2.0, mert már probálkoztak vele PowerGlove néven.
Most egy régebbi találmányukat mutatom be, az önmagát játszó játékot. A Super Mario egyik legnehezebb pályája a irányító érintése nélkül a videón látható módon fejeződik be. Have fun.

UPDATE: Gémeskút mondja, hogy nincs benne az eredeti játékban, mert homebrew. So be it :)

PowerGlove

Avagy tanuljunk meg programozni, első rész.

 

A programozás vajon mi?

Mielőtt megpróbálnánk megválaszolni ezt a kérdés, kérdezzük meg a nálunk okosabbakat.

Például a magyar wikipedia-t:
Számítógép-programozás (vagy egyszerűen programozás) egy vagy több absztrakt algoritmus megvalósítását jelenti egy bizonyos programozási nyelven. A programozásban megtaláljuk a művészet, a tudomány, a matematika és a mérnöki tudomány elemeit.

Absztrakt algoritmus? Mi?? Művészet?! Már azzal kapcsolatban is vérremenő viták vannak, hogy mi a művészet. A programozás, mint művészet? Néhány év futószalagfejlesztés után kijelenthetem, hogy annyi művészet van a programozásban, ahány fotómodell a női rögbicsapatban. Ez a meghatározás teljesen használhatatlan, mehet a levesbe.

Vajon kell neki víz? Vagy inkább csőszerelőt eszik?

 

Elindítjuk új sorozatunkat, amelyben megtanuljuk a világ összes nyelvén, hogy kell meginvitálni egy nőt egy jó kis reszelésre programnyelvén megírni első programunkat. Egyúttal minden nyelvet részletes funkcionális és esztétikai elemzésnek vettünk többféle aspektust vizsgálva.


Első a Micro$oft MS-DOS termékének kötegelt parancsfeldolgozó nyelvét vesszük szemügyre. Íme az alkalmazás:

@ECHO Hello World!

Esztétikai észrevételek:

Érdemes megfigyelni az utasítás elé illesztett @ (at) jelet, amely gördülékenységével indítja meg az utasítás egetrengető dinamikáját. Ez jó felvezetés az ezután kövekező, erőteljes hívószónak, az ECHO-nak, amely keménységével felidézi bennünk az ókori hadvezérek ellentmondást nem tűrő hangját, így célratörően vezérli a műveletsort. Érdemes észrevenni, hogy a görög eredetű echo szó, visszhangot jelent, ami egyrészt kapcsolódási pont a természethez, másrészt rejtett jelentése, hogy az informatikai eszközök nem öncélú gépek, hanem a felhasználóval szoros szimbiózisban működő reaktív szerkezetek.


Technikai észrevételek:

Hogy jobban belelássunk az akkori legfejlettebb interpreter technológiába, idézzünk vissza egy párbeszédet, amely rendszer fejlődésének hajnalán hangzott el.

Steve: Te, Billidszí, az odáig oké, hogy eladtunk egy operációs rendszert az IBM-nek, de most mégis, hogy az istenbe csináljuk meg fél év alatt?
William: Ne aggódj, Sztívibí, van egy tervem.

Ajánlott olvasmány: A DOS rövid története